Dögvész pusztított az elmúlt egy hónapban nálunk. Ismerőseim, barátaim jelentős részénél is.
Rossztól a rettenetesig terjedő történések sorozatával volt tele ez az időszak. Ritka volt az öröm.
Remélem vége van már.
Orrtő-köldök-bal mellbimbó-jobb mellbimbó.
Csak hogy további baj ne érjen bennünket.
Emellett még háromszor átköptem a bal vállam felett.
Biztos ami biztos.
igen sajna ez nálam is megvolt :-( illetve tart még...
VálaszTörlésén a "fejem, farkam, órám, pénzem" mozdulatra esküszöm, mint űr-dög-űzőre...
Az sfblogs-os blogod is ennek áldozata? Vagy mi történt?
VálaszTörléskedves szergely, háromszor még a bal vállad felett, majd meglátod, milyen hasznos :-)
VálaszTörléskedves onsai, nem, dehogy...
Nincs szükség két olyan blogra, melyek ugyanarra a tematikára épülnek. Ráadásul sf-ről nem igazán terveztem írni a jövőben sem...
A Búkfalodánál maradtam, mert közelebb áll a szívemhez, valamivel korábban nyitottam, és több embernek is van joga írni bele cikkeket, nem tehettem meg velük sem, hogy azt zárom be.
Semmi bajom az sfblogs.net-tel :-)
(persze ha nincs ez a sok szahar, eszembe sem jutott volna magam körül rendet rakni, pláne blogokat rendezgetni nem...)
VálaszTörlésó, nem gondoltam, hogy bajod van vele :) Néha kell a rendrakás, való igaz. No, majd akkor itt olvasom a cikkeid, nem ott.
VálaszTörlésPaci-himbi-limbit nem ér ez a rituálé...szórhatjuk a keresztet, meg köpködhetünk, amennyi jól esik...
VálaszTörlésLegalább lefoglalod a kezed, meg a szájad :-)
VálaszTörlésHa jön az igazi vész, akkor bizony nem marad más az embör gyerekének, mint a jó öreg bor. Annál már csak a pál inkább.