2012. szeptember 19., szerda

Egy vers margójára







Szét darabjaira hull




mikor hús tép szét


és lélek elborul


kint ül a szíved


szét darabjaira hull


nem kell már semmi


a bánat tovaszáll


az ember egy senki


de kit érdekel ma már


mit fontosnak vélsz


holnap már mit sem ér


kering az életed


mint szívedben a vér


ha mégis úgy érzed


hogy nem jó ez így


segít a csend


és kiürít a kín


nincs többé vágy


se jó, se rossz, se szó


suttoghatnál


de el nem mondható



Mikor a méregpohár kiürül

Nem marad más, csak keserűség

Veled már nem beszélek emberül

Ma meghaltál, efelől semmi kétség.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése