Absztinencia

Temesi Ferenc írásai óta tudjuk, hogy vannak a minőségi ivók, és vannak a mennyiségi ivók.

Ez valószínűleg nem csak ízlésbeli különbséget jelent, egzisztenciálisan is meghatározott, ki melyik csoportba sorolható.

Vannak aztán a sörösök, a borosok, a pálinkások, a whiskey-sek, és a whisky-sek. Nem is szólva a konyakosokról. És még sorolhatnánk… Mindegyik ital önálló szekértábort alakított ki magának, olyan ez, mint a rögmagyar politikai valóság, kicsi az áthallás a törzsek között.

Én azt mondom, igyunk mindenfélét! Éljen a pluralizmus! Vesszen az egypólusú világ!

Hajnóczy, Temesi, Tar, London, Carver, és így tovább, és így tovább, ennyi jó író nem tévedhet, kövessük e jeles urakat az ivás terén is…

Szürreállat barátom minőségi-mennyiségi ivó, ami szintén értékítéletet jelent. Egy másik ismerősöm alkalmi ivó, és még talán nem is gondolkodott el ezen a fontos kérdésen. Te, kedves blogolvasó, fogalmam sincs, hogyan állsz ehhez a dologhoz…

Én nem válogatok. Nem vagyok hajlandó dönteni ebben sem. Néha a beszélgetés kedvéért iszom, de legtöbbször csak az ivás kedvéért beszélgetek.

Ne felejtsük el azonban, hogy azt tartják, hogy az alkohol öl, butít, nyomorba dönt. Igyunk mindig vizet utána, és fogyasszunk lassan, megfontoltan. Nem kell kapkodni. Ez nem verseny. A gasztronómia is fontos: ránk ne száradjon az az étel.

Az ivást meg kell szakítani néha, és ki kell tekinteni a világ dolgai felé, úgyis mint család, munka, (menjünk néha) haza, és egyéb elfoglaltságok, örömök.

Ne szűküljünk be.

Az ember társas lény, az otthon ivásnak ugyan van haszna, de nem kielégítő elfoglaltság. Keressetek jó kocsmákat, egy törzshelyet, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy a fejeteket otthon kell hagynotok.

Nem bízom az antialkoholistákban. Jól fésült látens tömeggyilkosok és pszichopaták lapulnak a soraik között!

Az absztinens emberből hiányzik valami fontos, no, hogy is fogalmazzam meg..., hát az ITAL!

Ne feledjük el, hogy az EMBER nem csak akkor iszik, amikor szomjas. Ez emelt ki bennünket az állatvilágból, egyfajta evolúciós alap. Amikor az itallal ambivalens viszonyt nem ápoló embertársunkra azt a jelzős szerkezetet használják, hogy “részeg disznó”, csak azt jelenti, hogy nem tagadhatjuk meg a gyökereinket.

Az absztinencia betegség, küzdjetek ellene!

Ne váljatok azonban alkoholistává sem.

Hogy mindezek miért jutottak az eszembe? Hát például ezért:

Charles Bukowski

Hogyan válhatsz nagy íróvá

sok jó csajt meg kell kefélned

és néhány kiváló szerelmes verset

is meg kell írnod

az esztendők ne izgassanak

és a fel-felbukkanó új tehetségek se

csak nyakald a sört

minél többet

és hetente legalább egyszer

menj ki a lóversenyre

és nyerj

ha csak teheted.

győzni nehéz megtanulni

minden takonypóc lehet vesztes.

s ne feledkezz meg Brahmsról

meg Bachról se

a sört se hanyagold.

ne gyakorolj túl sokat.

lustálkodj, délig aludj.

kerüld a hitelkártyákat

ne fizess ki semmit se határidőre.

és jegyezd meg magadnak:

(1997-et írunk) és

nincs egyetlen picsa a földkerekségen

amely többet érne ötven dollárnál

ha lehetőséged van szeretni

akkor legelőször is magad szeresd

de légy tudatában

a totális vereségnek

függetlenül attól jó vagy rossz

dolog okozta

a halál korai megízlelése

nem rossz dolog

óvakodj a templomtól

a bároktól, a múzeumoktól

légy türelmes, mint

a hálóját szövő pók

a vereséget

és az árulást

halaszd minél későbbre

hagyd a szemetet.

maradj hű a sörhöz.

a sör örök vér.

örökös szerető.

szerezz egy nagy írógépet

és amíg a szuterén ablakában

különböző lábak ide-oda szaladgálnak

kalimpálj erősen

verd, had keményedjen

legyen nehézsúlyú küzdelem.

támadj, mint bika a viadalon

emlékezz a jó öreg szívós ebekre

akik olyan jó állták a sarat

Hemingway, Celine, Dosztojevszkij, Hamsun

ha nem hiszed

hogy nem voltak a téboly

határán kicsiny kis celláikban

mint ahogy te mostan

nők nélkül

élelem nélkül

remény nélkül

akkor még nem vagy kész.

igyál még több sört.

van idő.

ha nincs

az se baj

úgy is jó.