A Heli Kopter esete a zemberrel

Előbeszéd... az ihlet nem kerül el és a téma pláne nem, egyszerűen sok a dolgom. Tudom, ez a legsutábban hangzó mondat egy blogger szájából, a pontos kifejtése nem ide való.  Elég beírni a keresőbe ReTRo Tauta és meg is van az elfoglaltság oka. Na szóval felléptem ma a fészkakúkk-ra és megláttam egy bejegyzést Bill-től, plusz egy másik témán felhúztam magam, plusz meleg front lett. Na hát így születik egy ilyen villám szösszenet...

 
A Heli Kopter esete a zemberrel - írta SzergelyButov írása

Ezen a szép tavaszi délutánon Heli Kopter a szemüveges, forradásos homlokú varázslótanonc a körút mellett ácsorgott. A szemüvegét tologatta zavarában, tanácstalanul lóbálta a varázspálcáját.
Hm! Vajon mit kéne itt jobbá tenni? - morfondírozott. Varázsoljam ismét színessé a szmogtól megszürkült házak falát? Vagy varázsoljak malacfarkat a gyorsétterem teraszán fejüket tömő hájas alakokra? Vagy inkább konfetti eső? Ááá az olyan nyálas dolog.
A muglik egykedvűen kerülgették, miközben a dolgukra igyekeztek. Az autók áradatában időnként felhangzott egy-egy rövid dudaszó, ahogy elhaladtak mellette. Egyszer csak megállt előtte egy zember, se nem kicsi, se nem nagy és szó nélkül fejbe rúgta a bakancsával. Szegény Heli Kopter homloka felrepedt, elöntötte a vér az arcát és összerogyott, mint egy rongy baba.
- de miért ember? - nyöszörögte.
- Emósnak nézel ki, gondoltam konzultálhatnánk egyet úgy nemzeti módon - mondta a zember - és ahogy elnézlek ebben a szerkóban, akár még ballib is lehetsz... Ez elég indoknak? - folytatta.
- Igen, köszönöm! - mondta Heli Kopter és elájult a langyos tavaszi aszfalton.
A muglik pedig "mit fekszik itt ez a hómlesz" arckifejezéssel, egykedvűen kerülgették, miközben a dolgukra igyekeztek.