egy Alkoholistaféregnyulvány esete a majdnemmel

... ha már Bill-nél ilyen multikulti-ego-blog kezdemény van kialakulóban, akkor én is szellemi magömlök nektek egy kis szösszenetet... a címben jelzett tárgyban...  egyébként is... ezt az agyi váladékot sehova máshova nem tudnám beszuszakolni, még talán ide, Charles Bukowski - Vlagyimir Szemjonovics Viszockij hivatalos magyar oldalára sem illik... úgyhogy előre is elnézést kérek (lófaszt! ha nem tetszik, akkor majd törlöd Bill)...

szóval drága édesanyám ma így szólt hozzám, miközben bagóztam az erkélyén :-)
- sovány vagy fiam, úgy le vagy fogyva...
- persze anci, hiszen tudod, vagy három hónapja "diétázom"...

Hm, igen fogytál... elkezdtél morfondírozni, hogy milyen jól érzed most magad, hiszen véged van (de tényleg véged)... Tudod, nagyjából 1997 táján ért egy kisebb fajta trauma, legalább is te annak vélted (ne menjünk bele, mert elkanyarodunk a barátságos alkohol világától, a rendkívül barátságtalan méretes pinák felé)... nagyon nem voltál lelkileg jól, mert bár már az óvodában is okádék volt a jeled, mármint morbid állati mivoltod nem póz, de sajnos nem jelentett eredendő gátlástalanságot és erkölcsi elposványosodást részedről ahhoz, hogy... szóval valamilyen szintű lélekszimulációval még egy ilyen hozzád hasonló véglény is rendelkezik... Tehát nem voltál jól? Faszt picibaba... ez neked mocskosul fájt ... mi következett ebből te gyopár? Az, hogy miden létező vendéglátóipari egység közös jellemzője (városunkban akkor 70-et tartottál számon), hogy mindig van ismerős arc... (na jó hát arcoknak nehezen nevezhetőek ezek a zöldesre sárgásra rücskösre és vörösre püffedt torzulások, amik nyakon vannak hordva) akik a betérő kezdő féregnyúlványt, azaz téged kis barátom, azonnal felismerve (akkor már három éve ittál masszívan) hajlandóak voltak valamit fizetni neked... Minél nagyobb volt a "pálya" annál feljebb emelkedtek az ujjak a pult polcain... (gyk. a felső polc a töményeké) így lassan kikötöttél a "vodka, ami temetőbe viszki"-nél és kezdődött a visszahívós játékos. Na meg hát túlzsúfolt szórakozóhelyen saját üveg töménnyel a kézben bolyongani mások szemében baszott nagy tett... "figye má, ott jön az a köcsög, te az egy állat..." te meg ugye nem tehettél mást, mert hiányzott már az a kibaszott szesz és ha már a kezedben van hát muszáj vagy betúrni az arcodba, hogy jól beleázzon a kibaszott agyad... Repültek a napok, a hetek, a hónapok, az évek... sok utólag nehezen indokolható korszakon mentél keresztül (kár lenne ebbe is mélyen belemenni, emberileg egy szar vagy, egy gyenge senkiházi szar, aki képtelen elviselni, hogy ha a karjában hal meg valakije...), közös jellemzője volt ezeknek az éveknek az, hogy mocskos sok töményt zabáltál meg... egyre többet és többet... Egy idő után gyakorlatilag megszűnt számodra a berúgás fogalma, másfél liter tömény öt-hat óra alatt, az teljesen normális neked... Ha jól emlékszem hatvannál untad meg az üvegek gyűjtését és kétszáznál a számolást... de az évek ugye múlnak luzerkém, sacc hatszáz üveg tömény, egy lakás árát ittad el bazdmeeeg... Akkor voltál te részeg, ha a nyomorult szánalmas életem miden problémája egyetlen öklömnyi fekete ponttá sűrűsödött össze, melyen az a felirat díszelgett "minek élsz még te szar?" Lebegett a szemed előtt és visítottál kínodban, és ezen szerinted el tudtad magad bőgni? Lófaszt, mondom szar alak vagy, inkább letoltad a gatyád és megmutattam a nagyérdeműnek a nyeszlett korpás segged... utálsz te mindent, ami él és mozog, udvariasan és képmutatóan sznobériának nevezed őket, még ha nem is azok, pedig egyszerűen csak egy mizantróp megkeseredett szar vagy aki gyáva beleverni a gennyes képükbe... úgy általában az emberek szagát is gyűlölöd, meg az önző kis hangjukat, különben se nézzen téged senki, nem vagy te tv bazdmeeeg... ezért gyakran rogyott a gatyád a térdedre! Ezt az önkifejezés egy formájának tartod, azt hiszed kurva vicces vagy, mi? ...érdekes, hogy ezért soha nem csapták szét azt a disznó fejed.... Azt hiszem kétszer sikerült olyan szintű véralkohol szintet összeszedned, hogy néhány óra kiesett az elcseszett életedből... amúgy ez is csak a nyavalyás ufók (a betűszó jelentése u.ndorító f.ickó.) aljas nemtelen támadása volt ellened, amikor elraboltak magukkal a mirnix-dirnix bolygóra... persze análisan soha nem inzultáltak, pedig rád fért volna! Nem érted? Mondom basszon seggbe egy taliga apró majom! Ja hogy hánynod kell tőlem is? Persze, az neked bármikor megy, hiszen a világot úgy sem tartod túl gusztusosnak, akár most is szívesen ide hánysz nekünk, ha van rá igény... de amúgy alapvetően az van, annyira nem vagy gazdag, hogy hányjál is, mondom csimbók szar vagy... de versenyezzünk csak töményben, aki megfekszik, az fizet. Na! Na? Te kis barátom ülsz fölöttem, iszol tovább és röhögsz rajtam, amíg én kifekszem a picsába, és összerondítom magam... ez van picibaba.

Na szóval amióta megöregedtél, azóta csak pénteken vagy lefolyócső, de ez korszak függő nálad, van hogy naponta... tényleg egyszer egyik kollégád panaszkodott, hogy nem ihat töményet, mert neki két és félszeres a májfunkciója... Nyihaha iszonyú kispályásnak tituláltad, úgy öt éve mondta neked az orvos a vérvétel után, hogy kezdjél valamit a négyszeres májfunkcióddal, mert meg fogsz dögleni...

Szóval öregem, szar vagy, már nem jársz el sehova, a sarki vietnami boltos nem kérdezi meg, hogy "buli lez? a öt üegt ebbő? öteze dajabja, de neke háomeze dajabja, ha viszi mid öt, ocsó" csak adja a szatyorba amit szokott... amikor másnap annyira fáj a beled, hogy majd megdöglesz tőle... amikor rádöbbensz arra, hogy az elmúlt fél éved folyamatos epegörcs volta kibaszott szittyó miatt és a reggeli kávéd után kifugázod a csempét zöldes sárgás cuccal, ami úgy habzik mint a szóda... na itt van véged pici baba, most már tényleg szar vagy... csak a tömény szesz puffasztott.

- mit szeretnél szülinapodra fiam?

- viszkit ne vegyél anci... három hónapja "diétázom"...