Montalbano hisztis, Maigret szomjas, Dávid Veron cserfes, Gordon Zsigmond csökönyös, Borúvka szomorú.
Josef Škvorecký könyveit nagyra tartom, közelebb állnak hozzám az írásai, mint Kunderáé, vagy Hrabalé, ezért nagyon örültem, amikor egy antikváriumban megláttam a detektívsztorijait.
100! Ft-ba került. Többet akartam adni érte, de az antikvárius nem értette, mindenképpen oda akarta adni a visszajárót.
A könyv tizenkét történetet tartalmaz. Sajnos az első kettő eléggé lapos volt, itt majdnem feladtam, de aztán beindult. De még hogy! Borúvka mélyen szomorú, minden esetnél, ahogy haladunk egyre beljebb, és értjük meg egyre inkább a történetek szereplőinek mozgatórugóit – félelmeiket, gyengéiket, dühüket, vagy közönyüket – egyre szomorúbb. Kerek képe, joviális megjelenése, izzadós, teszetosza alakja mögött azonban érzelmes ember, és briliáns elme lapul.
A történetek sajátos zárásaként hosszú nyakú, kontyos, pihés tarkójú fiatal kartársnőjének diktálja le szenvedő szerkezetű megoldásait. Saját gyengéi miatt áll mindig közelebb a megoldáshoz, mint nyomozótársai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése