Autóisten

Van ez a fóbiám.

Faszt. Ne félj semmitől.

Van ez a vissza-visszatérő üldözési mániám, de uralom.

Így már jobb. Mi a szitu?

Autóisten nem szeret engem. 

Dehogy, nagyon is szeret. Mindenki szeret, vagy legalábbis páran. Biztos... Kiről beszélgetünk tulajdonképpen?!

Hát arról az izéről, aki az autókat irányítja. Nem a sofőrülésben belül, hanem úgy általában. Globálisan, vágod? Olyan felsőbb hatalom, a Nagy Rendező úgy értem.

Ok, hát az autóisten, ja. Izé. Lépjünk túl ezen. Miért nem szeret?

Nem tudom. Megítélés kérdése. Mert vajon mi a célja, ugye? Szórakozik velem? Játszik? Szarozik? Dedó? 

Fasz tudja. Lehet, hogy egyszerűen csak tervei vannak, amiket teljesíteni kell. Mint az üzleti életben, tudod, van a terv, a teperés érte, aztán meg a lebaszás, ha nem sikerül. Ohne bónusz.

Ne mondd már. Hát, lehet. Furcsa az egész. Végül is. 

Mesélj.

Kialakult egy hatodik (vagy hetedik, sose jut eszembe így hirtelen, hogy mennyi az alap) érzékem az elmúlt években. Ha át akarok menni az úton, mindig jön egy (két, van hogy öt-tíz) autó.

Hatodik. Na és, mindenkivel előfordul. Minden nap. Közlekedünk, meg minden. Huszonegyedik század.

Ok, ok, de nem úgy, mint velem. Tudod, amikor azt mondom, hogy mindig jön, azt úgy értem, hogy MINDIG. Ha éppen nem jön, jól szétnézek, és megyek átfelé, akkor meg gyorsan elindul egy parkoló kocsi. Őrület. Vagy volt olyan is, hogy már túlment azon a ponton, ahol álltam, én elindultam, a kocsi hirtelen megállt, és elkezdett tolatni. Majd beszartam. Kihalt utakon is jönnek, olyanokon, ahol egész évben nem jár semmi se.

Öööö, izé. Ez tényleg furcsán hangzik. Látta más is?

Hát ez az, csak a haveromnak árultam el, meg az asszonynak. Nem vagyok hülye. Ha kiderül, akár a Köjál vagy a TEK is kijöhet ilyenkor nem? Elvisznek, és szedhetem az öt pirosat meg három fehéret, minden nap, amíg élek. Hátragombolva. Amikor először mondtam, nem hitték el. Aztán ha ballagunk, és mennénk át, jönnek a kocsizombik, és kész. Haverom már röhög. Látja, hogy igazat mondok.

És hogy reagálsz? Nem a röhögésre, az autókra.

Engedékenyebb napjaimon felnézek az égre, és azt mondom - Köszönöm. Kellett ez? Vagy csak nézek, meredten, vágod, olyan kőkeményen felfelé, mint Steven Seagal. Vagy azt mondom, hogy - Szerinted ez vicces? Ha idegesebb vagyok, akkor felnézek, és elküldöm a picsába, aztán meg bemutatok neki, tudod, olyan csúnyát, mérgesen. Biztos hülyének nézhetnek az utcán az emberek, de nem érdekel, mert ez olyan személyes dolog, csak az autóistenre tartozik, meg rám.

Kicsit érzékeny vagy, de érthető. A kurva anyját. Várj. De az is lehet, hogy csak vigyáz rád.

Hogy érted?

Mi van akkor, tudod, izé, feltéve, de nem megengedve, mi van, ha csak felhívja a figyelmed? Nem szarozik, hanem megvéd, azért csinálja, mert látja a jövőt.

A jövőt?

Ja, egy lehetséges jövőt, tudod, mint amikor a főhős visszajön, hogy megváltoztassa, vagy mint a Terminátorban - hogy nehogy megváltoztassák. Mert több jövő is van, érted, lehetséges jövők, egymás mellett, párhuzamosan. Vagy valami ilyesmi, lehet, hogy merőlegesen. Olyan ütközőpontokkal vagy mikkel, vágod?

Vágom. De hogy jön ez ide?

Megmagyarázom. Most már, ha átmennél az úton, akkor szétnézel, ugye?

Ja, van, hogy ötször is. Mindenfelé. Kicsit fosok.

Erről beszélek. Megváltoztatta a jövőt. Figyelsz. Készülsz. Betáraztál, szemed az úton, mint egy felhúzott íj.

Izé, úgy érted, hogy segít, nehogy a jövőben elbasszon egy autó?

Ja. 

Sok energiát feccöl bele azért. Mert miért nem áll elém majd az adott pillanatban, oszt mennydörgi az égből, tudod, mint Mózesnek az Úr, hogy - Figyelj faszikám, vigyázzál, mert elbasz a kocsi! Egyszerűbb lenne.

Ez hatásosabb lenne, de túlságosan direkt. Így meg nevel, rávesz arra, hogy a saját utadat járd. Szabad akarat, meg minden, tudod. Ráadásul szórakoztat, meg magát is.

Hát kösz. Igazad lehet. Biztos. Ja. Tényleg. De most már, hogy értem, akár abba is hagyhatná, nem? Figyelek is, meg már vágom a lényeget.

Igen, szerintem abbahagyja. A jövő megoldva, pipa.

Pipa. Jó. Na, iszunk még egyet?

Hogyapicsábane. 

Egészségedre! Na húzzunk haza.

Beléd is. Aztán vigyázz az úton hazafelé!

Anyádat.

Hehe. Neked is. Jóccakát!