... előbeszéd ... semmi kedvem magam exkuzálni a témaválasztásom miatt. Az ihlet jön, először csak kopogtat tik-tak, majd benyit. Ez most éppen ilyen... Ennyit elöljáróban. Egyébként meg ömlött éjjel az eső, kopogott a párkányon tik-tak. Nagyon ki vagyok ütve, késett a vonatom, nyúlik a fejem. Hámlik a fóliázás az ablakról, belenyúltam, csillámos a tenyerem. Megmostam, nem jött le... szóval minden a régi. :-)
Tik-tak bumm csatt - írta SzergelyButov írása
Tik-tik tak-tak, ütemesen kopogott a két bot a kövön. Tak-tak, kontrázott a másik. Tik-tik kocogott türelmetlenül az egyik. Tak-tik, tak-tik, tak, tak, tak, tik hangzott egyre közelebbről a sztereó kopogás...
és hirtelen tik-tak bumm csatt! Hangzott fel az összekoccanó rakott bevásárló szatyrok és összeütődő testek hangja.
- Ó hogy a fene essen magába, abba! Talán vak, hogy nem tud vigyázni? - kérdezte az egyik.
- Hogy beszél velem maga marha? Talán inkább maga nem lát, hogy neki megy egy vak embernek! - mondta a másik.
- Igen, én az vagyok! Hát nem hallja?! - válaszolta erre az egyik.
- Deee hallottam! Na és? Nyilván maga is hallotta, hogy a vak én vagyok! - válaszolt a másik.
- Hm, ez nagyon érdekes, hogy pont... de azért örülök, hogy találkoztunk!
- Én is örülök a találkozásnak! A viszont látásra!
- A mielőbbi viszont látásra! - mondta az egyik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése