...előbeszéd... nagy itt a csönd, egyenlőre nem firtattam az okát. Nálam elfoglaltság és a bipoláris depressziv állapotok megszűnése az, ami "visszavet" az írásban. A karmikus terheltségünk enyhítése érdekében kiteszem ezt a rövidke történetet. Anno hallottam, vagy húsz éve. Egy most már lassan nyolcvan éves nyanyától. Kerestem a "hivatalos" verziót, de sehol nem találom... Mindenféle vegyes ökörszar van fent (v.ö. a 90-es évek közepén a net szakmai volt, most viszont egy híg értéktelen rinya-folyam), de ez bezzeg sehol... Ezt a hiányt pótolni kellett, hát így megy ez. ;-)
A káposztás cvekedli - írta SzergelyButov írása
... nincsenek már gerófok, se herczegek, az egyik váltóról a másikra élőket dologházakba csuktuk, megvalósult az esélyegyenlőség. Mindenki egyenlő eséllyel éhezett a fővárosban. Élt ebben a nagyszerű korban három öregecske úriasszony. Szebb napokat is láttak már. Gyermekeik nem születtek, ezt hozta a sorsuk. Férjeik már rég elhaltak. Az egyik tán a fronton? A másikat elvitték. A harmadik meg? Ki tudja azt már... Álltak a pesti ingyenkonyha előtt, hogy hátha még kapnak abból a kevéske ebédből, amit mérnek. Szegény idők voltak ezek, sok az éhes száj, kígyózott a sor. Hármukra már csak egy műfogsor jutott. Sorsot húztak melyikük ehet vele először. Az pedig boldogan tette a szájába ezt a becses darabot és állt be a sorba. Tizenöt perccel később elégedett arccal érkezett vissza az öregasszony, szájában a fogsorral.
- Na? Mi volt asz ebéd? - nyekeregte az egyik fogatlan öregasszony.
- mammm, mammm, mammm, cviff, cviff, cviff - nyammogott és szívogatta elmélyülten a műfogsorát, majd megfordult, kivette a szájából és átnyújtotta a következőnek a nyálas protézist.
- cviff, cviff, cviff - kezdte szívogatni az is a fogsort - jaj már megint káposztás cvekedli van ebédre?!
- Igeny, djágám, asz ...
:D
VálaszTörlésNyamnyam.
Feléledt az oldal, szergelyová!
(A karmám -vagy mi a lófasz- nem engedi hogy írjak.
Bevallom, egy ideje nem követem már a könyves-, és egyéb blogokat, a facebook-ot, a twitter-t, nem foglalkoztat a csúnya és a szépirodalom viszonya és állapota sem. És így tovább, és így tovább...
Meleg van.
Lustaság van.
És béke, az a bizonyos ha nem is jól megérdemelt, de igazán jóleső fajta.
Marad az olvasás, az is csak csökkentett üzemmódban.
És ez a békés állapot így van rendjén, és remélem nem is változik már meg).
jól van Billová :) még egy nemsf irás várha hogy megszülessen :) aztán majd meglátom :)
VálaszTörlésez az évem nem kedvez a blogolásnak se az irásnak ...
Köszönöm szergelyová :-) , írj csak, tartsd életben a búkfalodát, de főleg magadat! :-)
VálaszTörlés