Csukás István
Isten megnyomja a tavasz-gombot
Isten megnyomja a tavasz-gombot,
s a régi verkli pattogva beindul,
a rigó kiköpi a téli szutykot,
csőrt csücsörít s fütyül bolondul,
a rügyek apró rajzfilmgyárak:
megrajzolják a millió levelet,
szuszog, dohog a vakondjárat,
megindul a forgalom odalent,
a nárcisz kis pöckét kinyomja,
a kapkodva vetkőző égre mereszti,
a vadrózsának tavalyi a rongya,
hullna már, de még nem ereszti,
dagad az akác nyakán az ér,
az éltető nedv lüktetve kering,
bámulok a kertben ösztövér,
apadó hitemmel, s megtelek megint
együgyű csodával, éltető nedvvel,
s kinövök a földből, mint a bokrok,
s motyogom, vén bolond, gyermeki hittel:
jól van, Isten, kapsz egy libacombot!
Isten megnyomja a tavasz-gombot, |
s a régi verkli pattogva beindul, |
a rigó kiköpi a téli szutykot, |
csőrt csücsörít s fütyül bolondul, |
a rügyek apró rajzfilmgyárak: |
megrajzolják a millió levelet, |
szuszog, dohog a vakondjárat, |
megindul a forgalom odalent, |
a nárcisz kis pöckét kinyomja, |
a kapkodva vetkőző égre mereszti, |
a vadrózsának tavalyi a rongya, |
hullna már, de még nem ereszti, |
dagad az akác nyakán az ér, |
az éltető nedv lüktetve kering, |
bámulok a kertben ösztövér, |
apadó hitemmel, s megtelek megint |
együgyű csodával, éltető nedvvel, |
s kinövök a földből, mint a bokrok, |
s motyogom, vén bolond, gyermeki hittel: |
jól van, Isten, kapsz egy libacombot! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése