Papagáj

... előbeszéd a nyájas olvasónak, egy most éppen kevéssé nyájas írótól ... Miért csak akkor tudok írni, ha nagyon, de nagyon, lent vagyok... Miért kell minden írásomnak a torok - garat - gyomor Bermuda háromszögben (ez háromszög neked? b+, ez egy línea, nem is háromszög) bolyongó rossz ízű, tüskés labdából táplálkozni... Miért nem tudok akkor, amikor boldog vagyok ... Nálam minden kérdés költői, ezért nincs mögöttük kérdőjel. Választ nem igen várok, nem is lenne mire, ha már én sem tudom a választ...

Papagáj (avagy szombat reggeli abszurd) - írta Szergely Butov írása

- Hallottátok a Géza megint hogy járt!
- Mi?

- Ki?

- Melyik?
- Hát a Géza!
- Jaaaa ...
- Naaaa, hogy járt?
- Vett neki a felesége két ara papagájt, egy kurva nagy kalitkában. Az olyan, hogy le kell takarni.
- Mert?

- Az a nappal kel és már hajnaltól krícsál. Tudod már, az a nagy dög - mutatja - vagy fél méter és kurva hangosan krícsál.
- Aha, és?
- Vagy nem is azt vett, hanem de hasonlót. Olyan izét tudjátok már melyiket, amit meg lehet tanítani beszélni!
- Mit?
- Menyétet?
- Petúniát?
- Tuját!
- Azt azt! És most tanítja a tuját beszélni!