Boldog Új Esztendőt!

Megragadnám az alkalmat, hogy a fenti illusztráció szerinti Lepidopterák rendjébe tartozó valamennyi kedves olvasónak minden eddiginél Boldogabb Új Évet Kívánjak.

Hungarocomix

(inkább az Énposzt folytatása ez, mint igazi Hungarocomix beszámoló...)

Ma délután a Hungarocomixon jártunk a kisfiammal, a csajokat otthon hagytuk.

Íme pár kép (bár mobiltelefonnal készültek, talán így is élvezhetőek):


R2-D2 és társai, a lázadók

Fiam, a birodalmi rohamosztagos padawan

Kismanó egy fejvadásszal (?) kokettál

Beszereztünk egy X-szárnyú vadászgépet, és egy Darth Vader-t is:

Később csatlakozott hozzánk Szürreállat-Wowbagger is, akivel - mint idős SW fan-nal (félreértették a birodalmis pólóját) - távozás előtt még tévés interjút is készítettek!

Szürreállat Wanted

Este (még a történtek hatása alatt) megnéztük a Birodalom visszavágot is...

- Luke, I am your father! (khhh, khhhh)

- No... that's not true! That's impossible!

- Search your feelings. You know it to be true. (khhhhh...)

- NOOOOOOOOO! NOOOOOOOO!

(vagy valami ilyesmi)



immár otthon

Énposzt

Bár már kellemes ünnepeket kívántam, a mai élményemet szívesen megosztanám másokkal is. Énposzt ez ugyan, de nem (igazán) rólam szól...

(Pedagógusok és gyakorló fiatal szülők most ne figyeljenek ide.)

Ma este a fiammal (8,5 éves) megnéztük a tévében Csillagok háborúját (az első részt, ami igazából a IV. rész, vagy mi).

Még soha nem látott mozifilmet, hát még sci-fit (űroperát). A Csillagok háborúja számára az elképzelt, igazi, hamisítatlan MESE, sokat beszéltek, beszélnek róla az iskolában (sőt, annak idején az óvodában!) a barátaival, akik szinte mindnyájan látták már. El sem hitte, hogy ez ma lehetséges lesz... Úgy csillogott a szeme, öröm volt nézni (a film nagy részét nem is láttam, inkább a gyerek reakcióit figyeltem).

És képzeljétek el, a lázadók most is szétlőtték a Halálcsillagot!

(az más kérdés, hogy a Halálcsillag pusztulása mivel jár, aki látta Shop Stop-ot, az tudja miről beszélek)
És Obi volt Kenobinak is, bár amikor lehullott a lepel, alatta nem volt egy szál jedi sem... (ki érti ezt?)

Más. Tudtátok, hogy az éhes ellentéte az éhetlen? Szövegértési gyakorlat fiam-féle (szövegértetlenségi) megoldása ma, általános iskola, 2. osztály.

Frissítés:

Ha már énposzt, annyit hozzátennék az előzőekhez, hogy A repülő macska Búkfalodás könyvismertetője (linkje) kikerült  a Maecenas Kiadó honlapjára.

Ayn Rand

Nálunk kevésbé ismert, azonban az Újvilágban a XX. század egyik legnagyobb hatású filozófus írója.

1905. január 20-án Szentpétervárott csodálkozik rá a világra a mai Magyarországon oly' népszerű, polgári családban. Zsidó származású, édesapja kémikus, gyógyszerész, édesanyja -ha jól tudom- tanítónő.

Eredeti neve: Alisza Zinovjevna Rozenbaum, további két lánytestvére születik.

A NOSZF (Nagy Októberi Szocialista Forradalom) alatt gyermekszobája ablakából figyeli a vörös zászlókat lobogtató, kiabáló tömeget.

Apja gyógyszertárát államosítják, a család ezt követően a Krímbe menekül. Útközben támadás éri őket, de túlélik.

Odessza az úticél, itt apja újra vállalkozásba kezd és patikát nyit.

Nincsen szerencséje, a változások itt is utolérik és államosítják üzletét.

Tinédzserként visszatér szülővárosába, a helyi egyetem történelem, pedagógia, filozófia, és jogi szakára iratkozik be.

Főként az ókori görög és a modern filozófusokat (Arisztotelész, Platon, Kant, Hietzsche) tanulmányozza.

Tekintettel arra, hogy értelmiségi családból származik, az utolsó szemeszterben kirúgják az egyetemről (rendkívül "szimpatikus" módon). Később mégis engedik államvizsgázni.

1926-ban az USA-ba érkezik rokonai meglátogatása céljából (kész csoda, hogy vízumot kapott) és egy idő után úgy dönt, hogy nem tér vissza a Szovjetunióba.

Először Chicagoban, majd a később otthonának tekintett New Yorkban telepszik le.

Megpróbálkozik a forgatókönyv írással is Hollywoodban, ahol statisztaként szerepet kap egy filmben és összefut Frank O'Connor színésszel, aki később (1929-ben) a férje lesz.

Újabb két év elteltével megkapja az amerikai állampolgárságot.

Időközben persze "irogat", egyrészt színdarabokat, másrészről pedig regényeket.

Már első kötetében is (We the living) is az egyén és az állam kapcsolatát boncolgatja ez igazából azonban későbbi, jelentősebb műveiben (The Fountainhead és az Atlas Shrugged) bontakozik ki.

A Fountain head-en (Ősforrás) közel hét évig dolgozott, Gary Cooper főszereplésével filmre is vitték, a forgatókönyvet Rand írta.

Ezt a könyvet hatmillió példányban vásárolják meg, az Ayn Rand Institute adatai szerint évente további százezer darab kel el.

Ez a kötet azonban csupán előszele fő művének, az Atlas Shrugged-nak, amely magyarul Veszett világ címmel jelent meg.

Aláírom, hogy nehéz átrágnia magát az embernek mind az 1007 oldalon, de megéri.

A mű először 1957-ben jelent meg és több mint tizenöt-millió példányt értékesítettek, ez a szám évi 800.000-rel növekszik.

A könyv Ayn Rand filozófiai irányzatának, az objektivizmusnak példabeszéde: az egyén és a köz viszonyáról, harcáról szól, arról, hogy az egyén érvényesülését nem szabad alárendelni a köznek. A főszereplő (John Galt) összegyűjti a haladó világ vezető koponyáit és "kivonja őket a forgalomból". Hadd lássa csak a világ, hogy mire megy nélkülük...az egoizmus egy formáját hirdeti, amelyet "ésszerű önérdek"-nek nevez.

"Az embernek önmagáért kell léteznie, nem pedig másokért."

Az ember egy hősies lény, "akinek elsődleges erkölcsi kötelessége saját boldogsága".

Az embereket hagyni kell boldogulni, nem szabad a politikának, a kormánynak beavatkozni a szabad versenybe.

Ateista, a vallást (mint az ésszerűség ellenpontját- elutasítja.

Mind az állam, mind pedig az egyház szükségszerű elkülönítését szorgalmazza az egyéntől és a gazdaságtól.

Az ember szuverén lény, alapjoga, hogy saját belátása szerint cselekedjen és szabadon rendelkezzen mindazon javakkal, amelyeket megteremt.

Könyveinek fogadtatása a kritikusok és a szakma részéről eléggé vegyes: sokan elnagyoltnak tartják karaktereit. Tény, hogy a Jó nagyon jó, értelmes, csinos, a Rossz pedig felnagyítva viseli a negatív tulajdonságokat.

Bernstein szerint viszont megfelelőek az ábrázolt személyiségek.

A vádakra válaszul 1963-ban megjelentet egy tanulmányt "The Goal of my writing" címmel (Írásaim célja) amelyben kifejti, hogy szándékosan ilyenek a karakterek: az Embert olyannak ábrázolja amilyennek lennie kellene, nem pedig olyannak, amilyen.

1982 március 6-án, nyolc évvel tüdőrák műtétje után, szívelégtelenségben hal meg new york-i lakásában.

1999-ben az azóta Oscar-díjas Helen Mirren főszereplésével filmet forgattak az életéről The Passion of Ayn Rand címmel, 2008-ban pedig Angelina Jolie főszereplésével filmadaptációt terveztek az Atlas shrugged-ból, amelyet azóta a válság miatt bizonytalan időre felfüggesztettek.

(Parim-papamm...)

Parim-papamm parim-papamm Paris

A lázas éjbe oly kopárba rí

Egy zordon árva

Orgue de Barbarie

A párafénybe bánat árad így

A drága élet folyton párba hí -

Magam vagyok parim-papamm Paris

Kintorna hangja oly kopár ha rí

Ha vágy ha pára ring papamm Paris

Magába zárva

Orgue de Barbarie

/Lázáry René Sándor, 1904./

Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok!

bill

Molnár Gábor

Egy másik hihetetlen életút az Övé, a vadászírók közül csak Kittenbergeréhez mérhető.

Molnár Gábor 1908. december másodikán született Óbudán. Édesapja korán meghal tüdőbajban, az addig is nehéz sorsú család helyzete innentől kilátástalan.

Nyarait nagyszüleinél Ajka-Csingervölgyben, egy évet pedig a Gyermekvédő Liga jóvoltából Svájcban tölt.

Igen érzékeny, lobbanékony természetű gyerek, az igazságtalanságot egyáltalán nem tolerálja, ebből adódóan később, "borfiúként" majdnem végzetes lépést tesz (igazságtalanul pofon vágja a séf és Ő kis híján -barátja akadályozza meg az utolsó pillanatban- agyonlövi).

1927-ben Pápán mezőgazdászként végez, ezt követően két évig gazdatisztként dolgozott.

Azonban az Est 1929-es karácsonyi száma az, ami miatt ma tudjuk, hogy ki volt Molnár Gábor.

Ebben ugyanis az ifjú gazdatiszt szeme megakad egy hirdetésen, amely egy Amazóniába induló rovargyűjtő expedícióról tett említést.

Egy percig nem habozott és levelet írt Pusztai Lajoshoz, aki az expedíció vezetője volt (azaz lett volna).

Tudása, adottságai, lőkészsége alapján felvették, Ő lett a harmadik tag (Pusztain kívül Horváth Elemér tartozott még a csapathoz).

A háromtagú expedíció 1930. júniusában meg is érkezett az Amazonas torkolatában épült Belém városába. Molnár Gábor továbbutazott Amazónia központjába, Manausba, s ott érte utol a hír, hogy társai megbetegedtek, eladták összes felszerelésüket, és a kapott pénzen hazautaztak.

A huszonegy éves Molnár Gábor a világ másik felén találja magát pénz, felszerelés, minden nélkül.

Végül a Ford Tapajos folyó mentén elterülő óriási kaucsukültetvényére szegődik el telepvezetőnek, ugyanis az amerikai cég így gondolta megoldani gumiellátását.

Hamarosan rendkívül népszerű lesz a helyi gyűjtögető életmódot folytató, alkalmi munkákból élő caboclok között, hiszen a többi fehértől eltérően nemhogy lenézné őket, hanem egyenesen keresi a társaságukat és több alkalommal bebizonyítja, hogy felveszi velük a versenyt bátorságban, ügyességben és szívósságban is.

Nádkunyhóban lakik kint a telepen ahol kanállal szedi le a madárpókot a tetőről, bottal szorítja a földre a rettegett három méteres surucucut (néma vagy ormos gerincű csörgőkígyó), éjjel csónakból lő a kajmánok szeme közé.

Szerződésében kiköti, hogy két hónapi munkáját mindig két hónapi szabadság követi, amely időszakot vadászattal és állattani gyűjtéssel kívánja eltölteni. Így nyílik alkalma az Amazonas számos mellékfolyójának (Uatuma, Cupari, Tapajos, Rio Negro) bebarangolására, sok esetben olyan helyekre is eljut, ahol még fehér ember nem járt.

Van olyan útja, ahol kétezer kilométert eveznek felfelé. Nélkülözik, maláriával küzd, mindent eltanul a cabocloktól (például gumifát csapol és sarut önt), eredményességben sokszorosan lekörözi a térségbe érkező, modern felszereléssel rendelkező német expedíciót.

Pénze fogytán időről-időre kénytelen visszatérni a Ford-ültetvényre és/vagy gyűjtése egy részén túladni.

A gyűjtemény szépen gyarapszik – skorpiók, madárpókok, vadbőrök, éjjeli és nappali lepkék, mérgeskígyók, óriáskígyók (köztük 5–6 méteres anakondák is).

Az élőállatokat a Budapesti Állatkert, míg a rovar- és vadbőrgyűjteményt a Magyar Nemzeti Múzeum címére adja fel.
Ellenszolgáltatásként egy fillért sem kap.

1932. március 7-én is szolgálatban van, amikor egy fiatalember egy láda robbantáshoz használatos gyutacsot talál a felügyelete alá tartozó raktárban. Molnár Gábor a balesettől félve elveszi tőle, hogy a Tapajosba dobja, azonban egy gyökérben elbotlik és hasra esik. A gyutacsok felrobbannak és ez a rendkívül tehetséges, elkötelezett, szívós 23 éves fiatalember mindkét szemére megvakul.

Évtizedekkel hazajövetele után is legendák keringtek róla, mesélik például, hogy a Ganz Darugyár szakembereit szólítja meg beszédüket hallva egy cserzett arcú öregember a belemi kikötőben, hogy honnan jöttek?

A válasz hallatán elmosolyodik és így felel: "Senhor Gabriel is ungaro volt..."

Elutasítja az "állami megoldást", a vakok számára Szombathelyen fenntartott intézetbe vonulást.

Ehelyett gépelni tanul.

Az élet fintora, hogy első írása ugyanabban a lapban jelenik meg 1933. február 23-án, amelyben az életét mindörökre megváltoztató expedícióról értesült: az Estben.

Első könyve (amellyel rögtön sikert arat) 1940-ben jelenik meg, ez a Kalandok a brazíliai őserdőben.

1948-ban az Ő szerkesztésében jelenik meg a magyar-portugál szótár.

Összesen huszonhat könyve jelent meg, rengeteg előadóestet tart, rádiójátékokat is szerzett. Szinte kalandregényszerűen ír, néha az ember képtelen eldönteni, hogy vajon most a képzelet játékának leképzését vagy pedig útleírást olvas-e?

A hatvanas-hetvenes években Kelet felé fordul az érdeklődése, háromszor jár Mongóliában.

Ezek az utak is két könyvnek szolgáltatnak élményanyagot. Brazília 1972-ben meghívja vendégségbe.

1980. október 29-én egy háztartási balesetben veszti életét.

Végakaratának megfelelően az ajka-csingervölgyi temetőben nyugszik, sírját kopjafa, Medgyessy Miklós alkotása jelzi. A múzeumban lévő emlékszobáját 1981. március 5-én avatta fel az ajkai Városi Tanács. Ajkán általános iskola és könyvesbolt vette fel nevét, az iskolában bronz mellszobra – Marton László alkotása – látható.

„Ódákat és himnuszokat zeng nekem önmagáról a természet csendje... Nem a fülemmel, a szívemmel hallom..."

Cormac McCarthy

Viggo Mortensennel, a könyvéből készített film főszereplőjével



McCarthy szinte valamennyi műve apokaliptikus látomás, más és más díszletekkel. Az Út közöttük a legerőteljesebb. Idő nélküli kor, egymást felfaló embertelen emberek, hullák, és a legyilkoltak koponyái szegélyezte utak... Csak pár ember maradt, akik (amik) már nem érdemlik meg az Ember kifejezést. Ebben a világban küzd apa és fia a túlélésért.

A Véres délkörök világa talán hasonlóan embertelen, az amerikai álmot, a western-hősök mítoszát foszlatja szét. Szereplői csak sodródnak, célok nélkül, egyben a végletekig kegyetlenek, talán életben akarnak maradni, talán nem, nincs igazán jelentősége.

Cormac McCarthy a mai amerikai irodalom egyik jelentős képviselője. Szikár írásmód, a központozás szinte teljes hiánya jellemzi műveit. Magyarul még a Nem vénnek való vidék, és a Vad lovak című könyvei jelentek meg.





   

McCarthy és a Coen fivérek



Cormac McCarthy

 

Fekete István

Hol is kezdjem? A mi korosztályunk számára Ő kötelező olvasmányok írója, aki különféle állattörténeteket vetett papírra. Azonban azok, akiket megfogott éleslátása, humora, plasztikus ábrázolásmódja és a kötelezőeken kívül egyéb műveit is olvasták, nos azok előtt egy nagyszerű író képe jelenik meg.

Az előző századforduló után (1900. január 25.) született a Somogy és Tolna határán található Göllén, amely egész életében az egyetlen biztos pont és otthon maradt számára.

Kaposvárott járt iskolába, majd 1917-ben önként bevonult.

1926-ban végzett mezőgazdászként a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián, a Szigetköz örökre belopta magát a szívébe.

1929-ben nősül, ezután Ajkára költöznek, ahol gazdatiszti állást kap egy holland származású földbirtokosnál.

Jelentős sikereket ér el mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés illetve feldolgozóipar területén (búzát nemesít, juhot tenyészt, sajtüzemet és szeszfőzdét irányít sikerrel).

Két gyermeke születik az elkövetkező években, Edit és István. Lánya apáca lesz, iskolaigazgató és osztrák kormánytanácsos, míg fia az 1956-os események során vállalt szerepe miatt menekülni kényszerül, jelenleg Chicagoban él.

Fekete István barátai és vadásztársai többek között a következők voltak:

Kittenberger Kálmán, a világhírű Afrika-vadász, író és a Nimród című vadászújság tulajdonosa, főszerkesztője;

Csathó Kálmán neves író, a Nemzeti Színház főrendezője;

dr. Vertse Albert a Madártani Intézet igazgatója;

gróf Wass Albert földbirtokos, író.

1936-ban egy pályázatra megírja a Koppányi aga testamentuma című művét és nyer. Három évvel később szintén pályaműként kél életre a Zsellérek, amely zajos sikert arat és szintén elhozza az első díjat.

Kevesen tudják, de 1940-ben beválasztják a Kisfaludy Társaságba, amely talán a kor legnagyobb szakmai elismerésének számított, itt csak a legnagyobbak lehettek jelen.

1946-ban megtalálja az "ÁVÓ" és csaknem belehal a bántalmazásba: kiverik egy szemét, veséjét szétzúzzák, majd kidobják egy autóból. Két civil járókelő bukkan rá és viszi a János Kórházba, élete néhány órán múlik.

Felgyógyulását követően '49-ig a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa, majd az ekkor kezdődő "tisztogatások" ismét elérik: állást nem kap, könyveit listára teszik, kizárják a Magyar Írók Szövetségéből.

Két évig alkalmi munkákból él családjával, 1951-ben Kunszentmártonban kap tanári állást.

Hívő katolikus, amikor a Szerb Antal utca és a Tárogató út sarkán lévő Szent Ferenc Lányai rendházból kilakoltatták az apácákat, hogy az épületből kommunista pártszékházat csináljanak, befogadta a kápolnát a lakásába.

Sztálin halála után "enyhült a szigor", munkássága folyamatosan egyre nagyobb elismerést vív ki magának.

1955-ben már tankönyvként adják ki egyik művét, 1960-ban a Tüskevárért József Attila díjjal tüntetik ki.

Halála előtt néhány nappal odaítélik Neki a Munka Érdemrend aranyfokozatát.

1970. június 23-án a második infarktus elviszi.

Farkasréten temetik el, ám 2004-ben (végakaratának megfelelően, gyermekei kérésére) újratemetik szülőfalujában, Göllén.

Írt ifjúsági könyveket, forgatókönyveket, oktatófilmeket, tudományos értekezéseket, tankönyveket.

Jókai után a második legolvasottabb magyar író, könyveit 300 kiadásban, több mint 17 millió! példányban adták ki magyarul és további három millió példányban idegen nyelveken, 22 országban!

Azért lett "állatíró", mert nem hódolt be a rendszernek, s nem volt hajlandó "vonalas" könyveket letenni az asztalra. Kitalált egy olyan írásformát, amelyben ember-, természet- és istenszeretetre tanított, nemzeti büszkeségre, humánumra nevelt generációkat.

Fia a következőket mondta róla:

"Apám írásait csak szívvel lehet érteni: nem is annyira érteni, inkább érezni kell - vallja ifjabb Fekete István. - Arra, aki megmutatja a szívét, azt sütik rá: szentimentális, pedig a szívnél nincs értékesebb. Egy népnek, egy országnak, egy családnak a sorsa áll vagy bukik rajta. Apám nem akart senkit tanítani, csak árnyaltan szerette volna bemutatni a jó és a rossz közötti különbségeket. Valaki azt mondta róla a temetésén, hogy szívébe mártott tollal írt. Mások úgy vélekedtek róla, hogy valami végtelen jóság sugárzott belőle, aki leült vele beszélgetni, öt perc múlva olyan érzése volt, mintha egy atyai jó baráttal kvaterkázna. Őszintesége, bölcsessége miatt magam is szinte bálványoztam."

Nekem pedig egyszerűen: EMBER.

Kittenberger Kálmán

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a XX. század legnagyobb magyar természetkutatója.

A mai Szlovákia területén fekvő Léván született 1881-ben, Nagymaroson hunyta le örökre szemeit 1958 január negyedikén.

Összesen 16 évet töltött el Afrikában, sokszor nélkülözve, gyűjtésének egy részét értékesítve tudta fenntartani magát.

Ezen nehézségek dacára is közel 60.000 példányból álló gyűjteményt küldött haza a Nemzeti Múzeumnak, melyek között 300 faj a tudomány számára addig ismeretlen volt. Negyvenegyet Róla, felfedezőjükről neveztek el.

Olyan helyekre is eljutott, ahová más fehérembernek esze ágában se lett volna betenni a lábát, hiszen gyilkos törzsek (például a dankáliak vagy danakilok) vagy gyógyíthatatlan kórok földjei voltak ezek.

Az első világháború alatt az angolok letartóztatják a Ruvána-sztyeppén (Sorry Mister Kitty, országaink hadban állnak egymással, Ön mostantól hadifogoly...), minden addiginál nagyobb gyűjteménye odavész, Ő maga öt évet "vendégeskedik" egy indiai hadifogoly táborban.

Ott is tisztelik -olyannyira, hogy egy idő után fegyvert kap és kiengedik vadászni, hogy az élelmezésben segítsen- majd szabadulása után nincstelenül hazatér.

Később a Nimród vadászújság főszerkesztője és tulajdonosa, feleségül veszi Afrikában elhunyt barátja húgát és Nagymaroson telepszik le.

Gyermekkorom egyik idolja, aki az abszolút elkötelezettséget, a meghátrálás elutasítását, a célok mindenáron való elérését jelképezi számomra mind a mai napig.

Édesapámnak még volt alkalma Vele találkozni, nekem már sajnos nem.

Neil Gaiman

Neil Gaiman-nal a Sosehol című regényén keresztül ismerkedtem meg, azóta is mindig keresem az új könyveit, várom a megjelenésüket. Fantáziája végtelen, akár gyerekeknek szánt könyveiről, akár felnőttmeséIről van szó...





Pratchett és Gaiman



Gaiman dolgozószobája (nekünk vajon mikor lesz ilyen?) A könyvespolcokról még pár kép itt



Neil Gaiman





Széchenyi Zsigmond

Gyermekkorom kedvenc olvasmányai közé tartoztak Széchenyi Zsigmond gróf (Bwana Kelele, azaz Csendlegyen úr)  vadászkönyvei (a Szépirodalmi könyvkiadó sorozatának tagjai: Ahogy elkezdődött; Ünnepnapok; Csui; Nahar; Afrikai tábortüzek; Alaszkában vadásztam voltak meg otthon). Manapság újra kaphatóak a könyvei az M-érték Kiadó gondozásában.

gróf Széchenyi Zsigmond (1898 – 1967)