... előbeszéd a nyájas olvasóhoz ... ma megjött a h-idegfront, a szív és érrendszerünk akkora terhelésnek van kitéve, mint egy berepülő pilótáé... Ilyenkor november végén a mentálhigiénének gyökeresen ellentmondó agyi folyamatok is beindulnak, persze csak azoknál, akik arra "fogékonyak". Na szóval reggel munkába jövet beugrott egy rövid történet ;-) erősen törekedve arra az elvemre, hogy a kevesebb a több... karakterszámot ezer alatt próbálom tartani, íme:
Tunki tunki - írta SzergelyButov írása
Nézd csak aranyos, mit mutatok neked - mondta az ölében ülő négy év forma unokájának a nagymamája.
De jó - lelkendezett az unoka - mit mutatsz nekem nagyi? - kérdezte.
Tunki tunki - mondta jelentőségteljesen a nagyi és finoman megbökdöste az ujjával a gyermek oldalát.
- Hihi! Jaj ez nagyon vicces és csikis volt... - nevetett az unoka.
- Na megmutatod a nagyinak, hogy mit tanultál az előbb?
- Persze - mondta az unoka - Tunki tunki hihi - mondta és megbökdöste tiszta erőből a nagyi szemgolyóját.
Az idős nő arcát elöntötte a könny...
- Most miért nem nevetsz? Valamit rosszul csináltam? - kérdezte az unokája kissé megszeppenve.
- Nem kincsem, nagyon jól csináltad, csak a nagyi már elfáradt. - törölgette a nagyi vérben fogó és könnyező szemét - Aztán el ne felejtsd este anyunak és apunak is megmutatni ezt a jó mókát! - tette hozzá cinikus mosollyal...
végtelen emberszeretettől indíttatott kedves történet, szergelyová :))))
VálaszTörlésezt is, mint mindent, amit valaha leírtam és írni fogok, az élet koreografálja :-) ha hiszed, ha nem az alap történet a valóságon alapul. a dolgom csak annyi, hogy észrevegyem, felizguljak rajta és kiszínezzem... (lásd a vegytiszta gonoszság ábrázolása pokoli unalmas... muszáj bele vinni egy kis tudatosságot, rosszindulatot stb.)
Törlés