Kedvenc mondat 13 - Dragomán György

Mindig is szerettem az egyes szám első személyben írott könyveket. Ezen belül is külön csemegét jelentenek számomra a gyerekek vagy ifjak által mesélt történetek, Émile Ajar Előttem az életje, Salinger Zabhegyezője, Burgess Gépnarancsa  e viszonylag ritka elbeszélő technikának is köszönhette - legalábbis nálam - a sikerét.

13. Dragomán György A fehér királya (Magvető, 2005) gazdagítja e művek sorát. Mély és megrendítő könyv. Mint egy örvény, úgy szippant be az első személyben írott, egész oldalas mondatokat sorjázó regény. A kedvenc mondat kiválasztása emiatt kisebb csalásnak számít, de megállni nem lehet, hogy lejegyezzem részben az egyiket:

"Nem a rendőrök voltak, hanem az apa kollegái álltak az ajtó előtt, azok, akikkel annak idején láttam elmenni, annyira meglepődtem, hogy meg se tudtam szólalni, akkor a magas ősz hajú rám nézett, és kérdezte, hogy anyukám itthon van-e, én meg bólintottam, és az jutott eszembe, hogy apa biztos velük küldött ajándékot a házassági évfordulóra, és épp mondani akartam, hogy jöjjenek be, mert édesanyám nagyon for örülni maguknak, de mielőtt megszólaltam volna, az ősz hajú megint rám szólt, hogy nem hallottam, kérdezett valamit, na és akkor mondtam, hogy de igen, itthon van, és erre a másik, az alacsonyabb is megszólalt, azt mondta, hogy akkor ők most bejönnek, aztán félrelökött az ajtóból, és tényleg mind a ketten bejöttek, és megálltak az előszobában, és akkor az alacsonyabb megkérdezte, hogy melyik az anyám szobája, én meg mondtam, hogy anya a konyhában van, de már mentem is előre, és mondtam, hogy itt vannak az apa kollegái, biztos levelet hoztak, vagy valami ajándékot küldött, anya épp vizet ivott a hosszúfülű csuporból, amivel a kávéfőzőt szoktuk megtölteni, és megállt a keze a modulat közben, rám nézett, aztán elnézett mellettem, az apa kollegáira, és láttam, hogy a csupor mögött elsápad, és akkor leengedte a bögrét, és láttam, hogy a szája is megkeményedett, mint amikor nagyon mérges szokott lenni, úgy, és akkor azt kérdezte nagyon hangosan az apa kollegáitól, hogy mit keresnek itt, és úgy lecsapta a füles csuprot a pultra, hogy mind kiloccsant belőle a maradék víz, és közben mondta, hogy menjenek innen, de akkor már mind a ketten bejöttek utánam a konyhába, a magas ősz hajú nem is köszönt, hanem egyből azt kérdezte anyától, hogy mi van, maga nem is mondta el a gyereknek, és akkor anyám megrázta a fejét, és azt mondta, hogy ahhoz magának semmi köze, de a magas ősz hajú meg azt mondta, hogy az hiba volt, mert előbb-utóbb úgyis meg fogja tudni, az ilyesmin legjobb mindjárt az elején túlesni, mert a hazugság csak hazugságot szül, és akkor anya felnevetett, és úgy mondta, hogy igen, maguk aztán az igazság barátai, és akkor az alacsonyabb rászólt anyára, hogy fogja be a száját, és anya tényleg ellhallgatott.... "

És így tovább, és így tovább.